Emelt szintű történelem érettségi e-learning esszé tudáspróba

A feladat a középkori művelődéssel kapcsolatos. (rövid esszé)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a középkori egyetemek kialakulását és működését!

„A következőképpen rendelkezünk: senki se adjon elő Párizsban a tudományokról életének huszonegyedik éve előtt, és legalább hat évet hallgassa tudományát mielőtt előadni kezdene […]; erkölcsei feddhetetlenek legyenek, és mindazokat, akik elő akarnak adni, olyan módon vessék alá vizsgának, ahogyan az rögzítve van a Párizs érseke által kiadott iratban, amely azt a megegyezést tartalmazza, amely a kancellár és a diákok között jött létre, s melyet megerősített és támogatott a Pápa őszentségének megbízottja.” (Robert Courcon pápai követ, 1215)

A feladat Hunyadi Mátyás uralkodásához kapcsolódik. (hosszú esszé)
Mutassa be a források és ismeretei segítségével Mátyás uralkodói jövedelmeit és azt, hogy milyen célokra fordította ezeket!

„Nemkülönben a fizetés portánként legyen, mégpedig úgy, hogy ha egy egész telken […] csak egy [család] lakik, az fizessen 20 dénárt. Ha pedig ketten kapnának egy telket […], mindkettőjük [értsd: ketten együtt] fizessen egy és egy fél porta szerint. Ha pedig még többen lennének, értsd hárman, akkor is egy és egy fél porta szerint fizessenek, ha négyen, akkor kettő szerint, és így tovább.” (Mátyás 1467. évi dekrétuma)

Magyarország déli határvidéke

Mátyás államszervezete

A feladat a kereszténységgel és az iszlámmal kapcsolatos. (komplex összehasonlító esszé)

Vesse össze a források és ismeretei segítségével a keresztény és az iszlám vallás fő tanait, és a két vallás társadalmi tanításait is! Válaszát a következő szempontok alapján fejtse ki:

• a vallások kialakulása,
• alapítóik szerepe,
• a vallások alapvető tanítása, parancsaik,
• a vallások szent könyvei,
• társadalmi tanításuk!

Használja a középiskolai történelmi atlaszt!

„Az volt a szokás a pogányok között, hogy december huszonötödikén megünnepelték a Nap születésének napját, ahol a vígalom jeléül fényeket gyújtottak. Ezeken az ünnepségeken és mulatságokon a keresztények is részt vettek. Minekutána az egyházatyák felismerték a keresztények hajlandóságát eme ünnepség iránt, tanácsot tartottak, és úgy határoztak, hogy az igazi Születést ünnepeljék azon a napon.”  (Jákob Bar-Szalibi szír püspök)

Mohamed a Kába kővel (XIV. századi perzsa ábrázolás)

„Hogy próbára tegye, az egyik törvénytudó kérdéssel fordult hozzá: »Mester, melyik a főparancs a törvényben?« Jézus ezt felelte: »Szeresd Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez a legnagyobb, az első parancs. A második hasonló hozzá: Szeresd felebarátodat, mint saját magadat. Ezen a két parancson alapszik az egész törvény és a próféták.«” (Máté evangéliuma)

„Mondd: »Hiszünk Allahban, és abban, ami kinyilatkoztatás gyanánt lejött hozzánk, és leküldetett Ábrahámhoz, Ismáelhez, Izsákhoz, Jákobhoz és Izrael törzseihez, és abban, amit Mózes, Jézus és a próféták kaptak az Uruktól. Nem teszünk különbséget egyikük javára sem közülük.«” (Korán)

Schongauer: Jézus megkeresztelése (XVI. századi metszet részlete)

(A kép bal oldalán Keresztelő János, jobb oldalon Jézus, Jézus felett a galamb a Szentlelket, a galamb feletti alak az Atyát ábrázolja.)

„Allah – rajta kívül nincsen más isten – az élő, a magában létező. Ő a magasztos és hatalmas. Mohamed Allah küldötte és a próféták pecsétje. […] Isza [Jézus] a messiás, Marjam [Mária] fia, Allahnak követe, és ne mondjátok, hogy hárman vannak. Rátok nézve jobb, ha ettől tartózkodtok. Allah csak egyedül, egymaga van.” (Korán)

A feladat Magyarország 20. századi történelmével kapcsolatos. (komplex korszakokon átívelő esszé)

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar külpolitikai törekvéseket Horthy Miklós kiugrási kísérletétől az ezredfordulóig a megadott szempontok szerint:

• kiugrási kísérlet a második világháborúból,
• a nyilasok külpolitikája,
• a moszkvai fegyverszünet,
• a párizsi béke születése,
• a Rákosi-korszak külpolitikája,
• az 1956-os forradalom külpolitikai törekvései,
• Kádár János külpolitikai mozgástere és ennek megváltozása,
• a magyar külpolitika megváltozása a rendszerváltozás idején!

„Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor számíthat Magyarországra […]. Tavaszig 20 új hadosztály lesz felállítva.” (Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler berlini tárgyalásairól, 1944. december)

„Magyarország megszüntette a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet, közte a Csehszlovákia ellen viselt háborút, Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította és hadat üzent Németországnak. […] Magyarország Kormánya kötelezi magát olyan szárazföldi, tengeri és légierők fenntartására és rendelkezésre bocsájtására, melyek a Szövetséges (Szovjet) Hadseregfőparancsnokság fővezetése alatti szolgálatra rendeltethetnek.” (Az Ideiglenes Kormány által kötött moszkvai fegyver- szüneti egyezményből, 1945. január 20.)

A pozsonyi hídfő, 1947

„Azt mondtam én, ha csak a belső dolgokról van szó, akkor ki lehet vonni a szovjet csapatokat minden további nélkül. Ami azonban a külső provokáció lehetőségét illeti, az még mindig fennállt, s bizonyos vonatkozásaiban mi ez időben nem vagyunk képesek védeni a saját független államunkat és általában a szocialista tábort is ezen a részen. […] Ha mi bizonyos oldalon segítséget kapunk és erősíteni tudjuk saját néphadseregünket, akkor ez az ok is elesik. […] Ezt senki ne értse úgy, hogy a Varsói Szerződés megszűnt volna, hogy itten lehet valamivel próbálkozni, mert azok, ha kimennek, ide is jöhetnek, ha a magyar kormány kéri.” (Kádár János az MSZMP központi bizottságában, 1957)

„[Henry] Kissingerrel Helsinkiben 1975. augusztus 1-én történt találkozásakor Puja [Frigyes külügyminiszter] elvtárs felvetette az amerikai külügyminiszternek a korona visszaadásának kérdését, mint ami nagymértékben javítaná kétoldalú kapcsolataink légkörét. […] Az ő felfogásuk szerint a koronát az amerikai nép adná vissza a magyar népnek, tehát a koronát hozó és fogadó küldöttségek összetételének is ezt kellene demonstrálnia. Nem maradhatnak ki, de ne is domináljanak a kormányzati tényezők, hanem inkább a […] társadalmi és egyházi élet képviselői legyenek túlsúlyban.”       (A magyar külügyminisztérium összefoglaló jelentése a korona visszaadásáról)