Emelt szintű komplex, korszakokon átívelő esszé gyakorló feladat

A feladat Magyarország 20. századi történelmével kapcsolatos.

Mutassa be a források és ismeretei segítségével a magyar külpolitikai törekvéseket Horthy Miklós kiugrási kísérletétől az ezredfordulóig a megadott szempontok szerint:

• kiugrási kísérlet a második világháborúból,
• a nyilasok külpolitikája,
• a moszkvai fegyverszünet,
• a párizsi béke születése,
• a Rákosi-korszak külpolitikája,
• az 1956-os forradalom külpolitikai törekvései,
• Kádár János külpolitikai mozgástere és ennek megváltozása,
• a magyar külpolitika megváltozása a rendszerváltozás idején!

„Szálasi személyi felelősségét hangsúlyozva ígéretet tett, hogy a magyar nemzet minden vonatkozásban teljesíteni fogja kötelességét. Bárhol vívják is meg a döntő csatát, a Dunánál, a Balatonnál vagy Bécs falai alatt, Németország mindenkor számíthat Magyarországra […]. Tavaszig 20 új hadosztály lesz felállítva.” (Német jegyzőkönyv Szálasi és Hitler berlini tárgyalásairól, 1944. december)

„Magyarország megszüntette a Szovjetunió és a többi Egyesült Nemzet, közte a Csehszlovákia ellen viselt háborút, Németországgal fennállott minden viszonyát megszakította és hadat üzent Németországnak. […] Magyarország Kormánya kötelezi magát olyan szárazföldi, tengeri és légierők fenntartására és rendelkezésre bocsájtására, melyek a Szövetséges (Szovjet) Hadseregfőparancsnokság fővezetése alatti szolgálatra rendeltethetnek.” (Az Ideiglenes Kormány által kötött moszkvai fegyver- szüneti egyezményből, 1945. január 20.)

A pozsonyi hídfő, 1947

„Azt mondtam én, ha csak a belső dolgokról van szó, akkor ki lehet vonni a szovjet csapatokat minden további nélkül. Ami azonban a külső provokáció lehetőségét illeti, az még mindig fennállt, s bizonyos vonatkozásaiban mi ez időben nem vagyunk képesek védeni a saját független államunkat és általában a szocialista tábort is ezen a részen. […] Ha mi bizonyos oldalon segítséget kapunk és erősíteni tudjuk saját néphadseregünket, akkor ez az ok is elesik. […] Ezt senki ne értse úgy, hogy a Varsói Szerződés megszűnt volna, hogy itten lehet valamivel próbálkozni, mert azok, ha kimennek, ide is jöhetnek, ha a magyar kormány kéri.” (Kádár János az MSZMP központi bizottságában, 1957)

„[Henry] Kissingerrel Helsinkiben 1975. augusztus 1-én történt találkozásakor Puja [Frigyes külügyminiszter] elvtárs felvetette az amerikai külügyminiszternek a korona visszaadásának kérdését, mint ami nagymértékben javítaná kétoldalú kapcsolataink légkörét. […] Az ő felfogásuk szerint a koronát az amerikai nép adná vissza a magyar népnek, tehát a koronát hozó és fogadó küldöttségek összetételének is ezt kellene demonstrálnia. Nem maradhatnak ki, de ne is domináljanak a kormányzati tényezők, hanem inkább a […] társadalmi és egyházi élet képviselői legyenek túlsúlyban.”       (A magyar külügyminisztérium összefoglaló jelentése a korona visszaadásáról)